Információtartalom vázlata:
- Marketingkommunikáció szerepe
- Arculat lényege, tartalmi és formai elemei
- Értékesítési rendszer funkciói, szereplői, típusai
- Értékesítéspolitikai döntések és azok feltételei
1. Marketing kommunikáció szerepe:
Ha egy új termék vagy szolgáltatás kerül a piacra, a termelőnek hírt kell adnia a fogyasztónak az új termékről. Ezért különböző csatornákat keres, hogy kommunikálhasson a fogyasztóval és informálhassa őt a termékéről, beszerzési lehetőségéről, tulajdonságairól, a termékkel kapcsolatos szolgáltatásokról.
A marketingkommunikáció fogalma:
Mindazon piacbefolyásoló eszközök gyűjtőneve, ahol a fogyasztó befolyásolása a kommunikáción keresztül történik.
A marketingkommunikáció feladata:
- egy terméket, szolgáltatást, márkát, vagy vállalatot népszerűsítsen a fogyasztók körében
- felkeltse a fogyasztók figyelmét
- és vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat.
2. Vállalati arculat (CI):
A cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, tudatos megnyilvánulását értjük alatta. Azoknak a vizuális elemeknek az összessége, melyek felismerhetővé, azonosíthatóvá teszik az adott szervezetet, és megkülönböztetik őt másoktól.
A jó vállalati arculat kifejezi a cég céljait, tevékenységét, és hordozza a cégidentitást.
A vállalati arculat nem azonos az image-zsal:
Image = az a kép, mely a vállalatról a környezetében kialakult
CI = az a kép, melyet a vállalat magáról kialakít, annak érdekében, hogy image-zsát megváltoztassa.
CI összetevői:
- tartalmi összetevők: mit tesz a vállalat
- formai összetevők: hogyan teszi
Elemei:
- cégfilozófia, cégkultúra: vállalati név, történet, cél, vezérszlogen, szignál
- vizuális elemek: embléma, színvilág, betűtípus, stb
- üzleti kommunikáció: levélpapírok formája, márkanév, védjegy, design, névjegyek, reklámarculat ( csomagolás, címke, katalógusok, honlap, stb)
- külső és belső környezet: épületek külső, belső képe, cégtábla, parkoló, formaruha, általános atmoszféra
Arculatkialakításra akkor van szükség, ha új vállalat újonnan jelenik meg a piacon. Arculatváltásról akkor beszélünk, ha a vállalatnak valamilyen okból már nem felel meg a tudatosan kialakított régebbi arculat.
3. Értékesítési rendszer funkciói, szereplői, típusai:
Az értékesítési rendszer fogalma:
Azoknak a vállalaton kívüli és belüli szervezeteknek az összessége, melyek biztosítják, hogy a termék eljusson a termelőtől a fogyasztóig.
Az értékesítési rendszer felépítése:
Termelő
Nagyker Kisker Saját képviselő
Kisker Kisker
Vevő Vevő Vevő Vevő
Az ábra a termék lehetséges útjait mutatja az értékesítési rendszerben.
Az értékesítési rendszer funkciói:
- Tranzakciós funkciók: az üzletkötéssel kapcsolatos feladatok ellátása
- adásvétel lebonyolítása
- az adásvétel során felmerülő kockázat átvállalása
- az eladó személyes közreműködése lehetőséget teremt a közvetlen vásárlásra
- Logisztikai funkciók:
- raktározás
- készletgazdálkodás
- választék kialakítása
- szállítás megszervezése
- Értékesítést elősegítő funkciók:
- eladás utáni szolgáltatások
- pénzügyi folyamatok
Az értékesítési rendszer szereplői:
- termelők: az értékesítési rendszer kiindulási pontjai
- fogyasztók: az értékesítési rendszer végső pontjai
- közvetítők: kis- és nagykereskedelmi funkciót ellátó vállalatok
Kiskereskedő: minden olyan vállalat, mely a forgalmának nagy részét kisker.tevékenységen keresztül bonyolítja le.
Lehet: bolti kiskereskedő, bolt nélküli kiskereskedő
Nagykereskedő: megvalósítja a termék eladását olyan vevőnek, aki viszonteladásra, vagy üzleti célra vásárol.
- közreműködők: szállítmányozó vállalatok, reklámügynökségek. Elősegítik az értékesítés lebonyolítását, nem tárgyalnak, nem lesznek a termék tulajdonosai.
- közvetítő ügynökök: brókerek, gyártók képviselői, akik feladata, hogy felkutassák a vevőt, és tárgyaljanak vele, de ők nem lesznek az áru tulajdonosai.
Értékesítési rendszerek típusai:
- rövid ( közvetlen) értékesítési rendszer: a termék a termelőtől közvetlen a fogyasztóhoz kerül
- egy közvetítős: a kiskereskedő jelenti a lépcsőfokot a termelő és a fogyasztó között
- két közvetítős: kisker.és nagyker.kapcsolódik be
- három közvetítős: a láncot ugyanúgy kisker.és nagyker.alkotja, de közéjük bróker is bekapcsolódik.
4. Értékesítéspolitikai döntések:
Azok a marketingdöntések, melyeket a vállalatnak a termékértékesítés érdekében meg kell hoznia. Ezeket az értékesítési út megtervezéskor hozza meg a vállalat.
Az értékesítési út megtervezésekor dönteni kell arról, hogy:
- hány közreműködő szintet alkalmazzunk
- egy adott szinten hány árusító helyezkedjen el
- milyen típusú közvetítő kereskedőt alkalmazzunk
- hány értékesítési utat használjunk
- kik legyenek az egyes közvetítő kereskedők
Az értékesítési utak a vállalatoknál viszonylag merevek, hosszú időn át állandóak. A vállalatoknak viszont figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az értékesítési út és politika ne legyen ráfizetéses, ezért az értékesítési rendszert időközönként meg kell vizsgálni és racionalizálni kell.