Felszámolási eljárás: 

Olyan eljárás, ahol az adós fizetésképtelensége miatt jogutód nélküli megszűnés következik be. Az eljárást a gazdasági szervezet, a hitelezők, a végelszámoló és a cégbíróság is kezdeményezheti.
Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, ahhoz a legfőbb szerv előzetes jóváhagyására van szükség.

A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, ennek keretében a tartozások kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidő engedélyezhet. A fizetésképtelenség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adós a nem vitatott, elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére sem teljesítette.
A bíróság végzéssel rendeli el a felszámolást és kijelöli a felszámolót.

A gazdasági szervezet vezetője köteles a felszámolás időpontját megelőző nappal a záró dokumentumokat elkészíteni (leltár, beszámoló, mérleg). A felszámolás időpontjában megszűnnek a gazdasági szervezettel kapcsolatos tulajdonosi jogok. Valamennyi tartozás lejárttá válik.

A felszámoló felméri a gazdasági szervezet helyzetét, a követeléseket. Nyitómérleget, ütemtervet készít a felszámolás lebonyolításához, a felesleges munkaerő leépítéséhez.
A felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. Behajtja az adós követelései, értékesíti vagyonát díja minimum 100 e Ft, a követelések és értékesítések együttes bevételének 5%-a. Évente közbenső mérleget készíti.

A felszámolást követően a felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozások kiegyenlítésének sorrendje:

  • Felszámolás költségei
  • Zálogjoggal biztosított követelések
  • Tartási, életjáradék, kártérítési költségek
  • Magánszemélyeknek járó hibás teljesítésből eredő kártérítések
  • Tb és adótartozás
  • Egyéb követelések (kamat, pótlék, bírság)

Egyszerűsített felszámolási eljárás:

Ha a vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő egyszerűsített eljárást kell lefolytatni. Ilyenkor a bíróság elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását.