Olyan eljárás, melynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot – moratóriumot kezdeményez, csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Csődeljárást az átmenetileg likviditási gondokkal küszködő gazdálkodó szervezetek kezdeményeznek maguk ellen gazdasági helyzetük rendezése, jogutód nélküli megszűnésük elkerülése érdekében. Az eljárás megindítására kizárólag a gazdálkodó szervezet vezetője jogosult, köteles a legfőbb szerv előzetes egyetértését beszerezni. Az eljárás megindítása iránti kérelmet a megyei bírósághoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, érdekképviseleteket tájékoztatni kell.
A csődeljárás két szakaszból áll, az első a moratórium elfogadása, a második az egyezség megkötése.
A csődeljárás megindítását követő 30 napon belül tárgyalás keretében kérik a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A lejárt követelésű hitelezők több mint felének, a le nem járt követelésű hitelezők egynegyedének kell egyetérteni a fizetési haladékkal. Ha az egyezség megszületik, senki nem követelheti tartozását. A moratórium időszaka 90 nap, egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. A moratórium alatt is ki kell fizetni a tb-járulékot, béreket, és a kijelölt vagyonfelügyelő költségeit.
A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata, hogy figyelemmel kísérje az adós gazdasági tevékenységét, áttekintse vagyoni helyzetét, könyveit, szerződéseit. A vagyonfelügyelő segítségével kidolgozzák az egyetértési tervezetet, melyet tárgyalás keretében kell elfogadtatni a hitelezőkkel az előző arányok szerint. Ha a tárgyalás eredményes a csődeljárás befejeződik.
A csődegyezség nem peres eljárás, határidő módosítást, kötelezettség átvállalást- elengedést, tartozás más módon történő kielégítését tartalmazza.