A mellékkötelezettségek a szerződésszegéshez kapcsolódó joghátrányokat súlyosbító vagy fokozó szerepet töltenek be. A jogosult helyzetét előnyösebbé, a kötelezett pozícióját hátrányosabbá teszik.

Foglaló:

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adják, lehetőleg pénzösszeg vagy más dolog. Csak akkor van jogkövetkezménye, ha a szerződésben megnevezik. Ha a felek teljesítik a szerződést, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszatéríteni. A túlzott foglalót a bíróság mérsékelheti, általánosan a szerződött érték 10-20%-a. A foglaló egy általány kártérítés, az ezen felüli kárt érvényesíteni lehet.

Előleg:

A szerződés meghiúsulása estén mindkét fél köteles visszafizetni.
Kötbér: írásban kell kikötni, meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló kötelezettségvállalás arra az esetre, ha a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít. Leggyakoribb esete a késedelmi kötbér.

Bánatpénz:

Elállás esetén alkalmazzák.

Jogvesztés kikötése:

Csak írásban köthető ki, a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

Jótállás:

A vállaló fokozottan garantálja, hogy az általa szolgáltatott dologban a törvényes és a szerződésben rögzített tulajdonságok maradéktalanul megvannak. Alapja a felek megállapodása vagy jogszabály rendelkezése. Meghatározott időtartam alatt áll fenn.

Óvadék:

Biztosítékadás jellegű, dologi természetű, bármely szerződéshez kapcsolható. A jogosult az óvadékból a követeléséhez közvetlenül hozzájuthat ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti. Óvadékként pénz, értékpapírt lehet adni. Az óvadék visszajár ha az alapul szolgáló szerződés teljesítéssel megszűnt.

Zálogjog:

Biztosítékadás jellegű, dologi természetű. A jogosult az általa nyújtott szolgáltatást akkor is megkapja, ha az adós nem teljesíti. Keletkezhet szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat alapján, írásban kell kikötni. Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés zálogjog tárgya lehet.
Fajtái: jelzálog, kézi zálogjog.

Kezesség:

Egyszerű kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés behajtható a kötelezettől. Készfizető kezesség esetén a jogosultnak választási lehetősége van, hogy követelését kivel szemben kívánja érvényesíteni.