Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A tag a névérték vagy kibocsátási értéknek megfelelő érték szolgáltatására köteles. A részvénytársaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Tilos a részvényeket és a jegyzett tőkét nyilvános felhívás útján gyűjteni. A részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra.
A zárkörűséggel függ össze, hogy az alapításkor az alapítók valamennyi részvényt átveszik.
A részvénytársaság bejegyzése a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítése után történhet. Az alapszabályban az általános jellemzőkön kívül meg kell határozni az alaptőke összegét, a részvények alapítók közötti megoszlását, a kibocsátandó részvények számát, névértékét, az igazgatósági tagok nevét, anyjuk nevét, első könyvvizsgáló nevét, a közgyűlés összehívásának módját, szavazati jog gyakorlásának feltételeit.
A részvényesek jogaikat a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően gyakorolhatják. Jogosult a részvényes a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát csak a vagyoni hozzájárulás teljesítése után gyakorolhatja. A részvényesek fő kötelezettsége a pénzbeli és a nem pénzbeli szolgáltatás teljesítése.
A részvénytársaság szervezete a közgyűlés, melynek kizárólagos hatásköre az alapszabály megállapítása, módosítása, a beszámoló jóváhagyása, vezető tisztségviselők megválasztása, döntés az osztalékról, átalakulásról.
Az ügyvezetést az igazgatóság látja el (3-11 fő), mely testületként működik. Legalább évente egyszer a közgyűlésnek, 3 havonta a felügyelő bizottságnak jelentést készít a gazdálkodásról.
Az alaptőke felemelése történhet új részvények kibocsátásával, alaptőkén felüli vagyonból, dolgozói részvény forgalomba hozatalával. Leszállítása a részvények kicserélésével, lebélyegzéssel, csökkentéssel.
A részvénytársaság megszűnése az általános megszűnési feltételekkel, ¾-es közgyűlési határozattal.