Utasítási jog

A köztisztviselő munkavégzését a köz szolgálatából fakadó fokozott felelősség, a közig szervek hierarchikus felépítéséből adódóan az utasításoknak való engedelmesség jellemzi. E két elem (felelősség és engedelmesség) nyomatékosan jelen van a köztisztviselőre vonatkozó, az utasításokkal kapcsolatos szabályozásban.

38. §
(1) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.
(2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.
(4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(5) Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.
(6) A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

A közalkalmazott a munkaköri feladatait a jogviszonyára vonatkozó szabályoknak, a szakmai szabályoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

Bírák: Ítélkezési tevékenységük során csak a törvényeknek vannak alárendelve, nem utasíthatók, de szolgálati jogviszonya keretében köteles a bírósági vezető törvényes igazgatási intézkedéseit teljesíteni.

Fegyveresek: Az utasításoknak való engedelmesség kötelezettsége hatványozottan érvényesül.

Titoktartási kötelezettség

A köztisztviselő:

• Köteles megtartani az állam és szolgálati titkot
• Illetéktelen személyeknek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek munkája során jutottak tudomására, és az állam, közig. szerv vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
  

Sztrájkjog

A sztrájkjogot külön törvény szabályozza (1989:VII.)
Köztisztviselőknél a sztrájkjog a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása szerint gyakorolható. A sztrájkot megelőzően az érintett szervnél egyeztető eljárást kell kezdeni a kezdeményezést követő 3 munkanapon belül. Ha azok 7 munkanapon belül nem vezetnek eredményre, akkor miniszteri szintű egyeztetést kezdeményeznek a felek.
A sztrájk akkor kezdhető meg, ha közig. szerv esetében miniszteri szintű, az ök. esetében a helyi egyeztető eljárás 9 napon belül nem vezetett eredményre. A sztrájk ideje alatt az egyeztetés tovább folyik. A részvétel a sztrájkban önkéntes.
Nincs helye sztrájknak, ha az az

• Életet, egészséget, testi épséget vagy környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti,
• Alkotméányellenes célból,
• Szolidaritási okból (köztisztviselőknél),
• Olyan intézkedés ellen, amely ellen bírósági jogorvoslat kérhető,
• Igazságszolgáltatási szerveknél,
• Fegyveres testületeknél, rendészeti szerveknél.