Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

20. A vagyonnyilatkozat a közszolgálatban

A Ktv. szerint a pártatlanság és elfogulatlanság, továbbá a közélet tisztaságának biztoisítása, a korrupció megelőzése érdekében meghatározott munkakört betöltő köztisztviselőknek önmagukra és a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóikra (ezek: házastárs, élettárs, gyermek) vonatkozóan vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Hasonló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van a rájuk irányadó törvények alapján (ezek többnyire a Ktv.-re utalnak)

  • Az ÁSZ vezetőinek,
  • Az ogy-i biztosoknak,
  • A közbeszerzési tanács elnökének,
  • Az ügyésznek,
  • A bírónak.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai közül a vezetői beosztású és a gazdálkodással kapcsolatos munkakörökben dolgozókat terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
A közalkalmazottaknak nincs ilyen kötelezettségük, kivéve a belügyminiszter felügyelete alá tartozó egyes központi szervek bizonyos magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazotti munkaköreit (ld. 12/2002. (IV. 29.) BM rendeletet) – pl. BM Kórház igazgatója.

Vagyonnyilatkozat a Ktv. szerint

A kormánytag, az államtitkár és helyettes államtitkár, valamint a főtisztviselő évente, a vezető beosztású, az államigazgatási hatáskörben döntés meghozatalára jogosult, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységet döntési jogkörrel végző köztisztviselő kétévente köteles vagyonnyilatkozatot tenni. (A fel nem sorolt köztisztviselő vagyonnyilatkozatot tehet – azt nem írja a tv. hogy milyen gyakorisággal.)

A köztisztviselői vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat egymástól elkülönülő két részből áll:

  1. Személyi rész (a személyes adatokat tartalmazza)
  2. Vagyoni rész (a vagyonra vonatkozó adatokat tartalmazza).

A személyi rész 2 példányban készül, a vagyoni rész 3 példányban. Egy-egy példányt a köztisztviselő megőriz, a többit a munkáltatónak átadja, aki az átvételt igazolja, a nyilatkozatokat azonosító kóddal látja el, a vagyoni rész egy példányát magánál tartja, a személyi rész és a vagyoni rész egy-egy példányát pedig megküldi a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnak, mely a személyi részt és a vagyoni részt – adatvédelmi okokból - egymástól elkülönítve őrzi.
Ha az egy, illetve két év eltelt, és a köztisztviselőnek újra vagyonnyilatkozatot kell tennie, a munkáltató összeveti azt az előzővel, és ha a köztisztviselő ismert jövedelmeivel nem arányos gazdagodást észlel, ellenőrzést kezdeményez a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál.
A munkáltató soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezheti a köztisztviselőt, ha bejelentés alapján alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása ismeret jövedelmeivel nem igazolható.
Ha a köztisztviselő nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget vagy az adatkezeléshez nem járul hozzá, illetve hozzájárulását visszavonja, jogviszonya a tv. erejénél fogva megszűnik. E szabály alapján nem szüntethető meg a jogviszony, ha a köztisztviselő neki fel nem róható okból nem tesz eleget kötelezettségének (pl. a hozzátartozók együttműködésének hiánya esetén).
A vagyonnyilatkozatba a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő tekinthet bele.
A nyilatkozatokat a jogviszony megszűnése esetén (a hozzátartozói nyilatkozatot az együttélés megszűnése esetén is) vissza kell adni a köztisztviselőnek.
Az ellenőrzési eljárást a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal folytatja le. Célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Hivatal meghallgatja a köztisztviselőt, illetve az érintett más személyeket (pl. hozzátartozók), más szervektől adatokat szerezhet be. Az eljárás jelentés írásával zárul, melyet a Hivatal megküld a munkáltatónak. A megállapítások alapján a jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.

Találatok: 6348