Mt. szerint a munkaviszony megszüntethető

  • Közös megegyezéssel,
  • Rendes felmondással,
  • Rendkívüli felmondással,
  • Azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
Ha a rendes felmondással a munkáltató él, azt köteles megindokolni (bizonyos esetekben ezzel a jogával nem élhet – táppénzes állomány, terhesség, sorkatona). A dolgozó indoklás nélkül lemondhat.
Rendkívüli lemondásnak akkor van helye, ha a felek valamelyike lényeges kötelezettségét megszegte.

Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető

  • Közös megegyezéssel,
  • Áthelyezéssel (Kjt., Ktv., szolgálati jogviszonyba),
  • Lemondással,
  • Rendkívüli lemondással,
  • Felmentéssel,
  • Azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
  • Elbocsátással.

Ktv. szerint a közszolgálati jogviszony megszüntethető

  • Közös megegyezéssel,
  • Áthelyezéssel (Kjt., Ktv., szolgálati jogviszonyba),
  • Lemondással,
  • Felmentéssel,
  • Azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A szabályozás ismét következetlen, mert a közalkalmazott fegyelmi hatályú elbocsátását a megszüntetési, míg a köztisztviselő hivatalvesztését a megszűnési okok között sorolja fel.

Az ügyészek, bírák, fegyveresek esetében a törvények nem tesznek különbséget megszűnés és megszüntetés között. (A megszün(tet)ési okokat ld. az előző tételnél.)

Közszolgálati dolgozó áthelyezése

Az áthelyezés háromoldalú megállapodás, melyet a közszolgálati dolgozó, az átadó és az átvevő munkáltató köt meg egymással. Áthelyezésre a Kjt., a Ktv. és a szolgálati jogviszonyt szabályozó törvények hatálya alá tartozó munkáltatók és munkakörök esetében van lehetőség.
A megállapodásnak tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a munkakört, illetményt, az átvétel időpontját.
Az áthelyezést bármelyik fél kezdeményezheti, ha valamelyik fél elzárkózik a megegyezéstől, az áthelyezés nem jöhet létre, de az átadó szerv nem tagadhatja meg a hozzájárulást, ha az átadás időpontjáig legalább 2 hónap hátravan.
(Közalkalmazottakra a szabályok nagyjából ugyanezek.)

A lemondás

A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyáról egyoldalú nyilatkozatával indoklás nélkül bármikor lemondhat. A lemondásról szóló írásbeli nyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani. A lemondási idő 2 hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő alatt a köztisztviselőnek munkát kell végeznie. Nincs akadálya azonban, hogy a közig. szerv a lemondási idő egy részére, ill. annak teljes idejére felmentse a munkavégzés alól. Erre az időre átlagkeresetet kell fizetni.
A határozott idejű jogviszonyról lemondani nem lehet (vagy megegyeznek, vagy jogellenesen távozhat).
(Közalkalmazottra a szabályok ugyanezek.)

Rendkívüli lemondás

A rendkívüli felmondással rokon, de a közalkalmazottakra vonatkozik.)
A közalkalmazott jogviszonyát rendkívüli lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan v. súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén (jogvita esetén a jogerőre emelkedéstől számítva) a munkáltató köteles a felmentési idő végéig terjedően átlagkeresetet fizetni.

Azonnali lemondás próbaidő alatt

Nem kell indokolni.

Eljárás a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén

Az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkavállaló illetményét, egyéb járandóságait. Ki kell adni számára a jogszabályokban előírt igazolásokat.

Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és következményei

Ha a közigazgatási szerv a jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót olyan helyzetbe kell hozni, mintha jogviszonya meg sem szűnt volna. A jogviszony megszüntetésének hatálytalanítása esetén a munkavállalót eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságait, valamint felmerült kárát, kivéve azt a részét, ami máshonnan megtérült. Ha a munkavállaló jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy tekintik, mintha jogviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg, és ki kell fizetni részére a felmentési időre szóló illetményét és végkielégítését.