A nemzetközi szervezetek jogállása olyan fejlődésen ment keresztül, amelyben az egységesítő törekvések voltak a meghatározóak. A nemzetközi közszolgálat keretét a nemzetközi szervezet intézménye adja.
A nemzetközi közszolgálat keretének két nagy csoportja:
- A nemzetközi, nem kormányzati szervezetekbe társadalmi intézmények, egyesületek, érdekcsoportok, politikai pártok küldik képviselőiket. Egyes nem kormányzati szervezeteknek kormány tagjai is vannak (Interpol), mások az idők során különleges nemzetközi jogi státuszt kaptak (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága). Jelenleg a legtöbbjük az egészségügyi, az üzleti-kereskedelmi és a tudományos és a technikai szférákban található.
- A nemzetközi kormányközi szervezet: történelmi, strukturális-funkcionális, döntéshozatali tevékenység-hatékonysági szempontból is vizsgálhatók és csoportosíthatók. Ennek megfelelően különbség tehető az egy- és a többfunkcionális, az erős és a korlátozott hatáskörrel rendelkező, valamint a regionális és a világszervezetek között.
Nemzetközi tisztviselő az a személy, akit néhány állam képviselői, vagy a nevükben cselekvő szervezet államközi szerződés értelmében és az ő irányításuk alatt azzal bíz meg, hogy speciális jogszabályoknak alárendelten, állandó és kizárólagos módon funkciókat gyakoroljon a szóban forgó államok érdekében.
A nemzetközi közszolgálat jelenleg is érvényes alapelvei:
- A nemzetközi tisztviselőnek, a tisztviselőre jellemző lojalitását feltétlenül az őt alkalmazó nemzetközi szervezet iránt kell tanúsítania
- Pártatlanság elve több követelményt támaszt a tisztviselővel szemben
- Politikai semlegességet kell tanúsítania
- A tisztviselői pártatlanság megtiltja bármilyen pénzbeli vagy egyéb ajándék, juttatás vagy szolgáltatás elfogadását a hivatali kötelességek ellátása során
- Függetlenség elve: a tisztviselő számára biztosítani kell függetlenségét
- A nemzetközi szervezetet fogadó ország joghatóságával szemben
- Származási országával szemben
- Minden más országgal szemben függetlenül attól, hogy tagja-e nemzetközi szervezetnek
- A munkajogi helyzetét illetően – a saját szervezetének indokolatlan aktusaival szemben is.
- Alapelv a tisztviselők kiválasztásához, a tisztviselői állások betöltéséhez. A pályázó tisztviselőnek hármas követelményeknek kell eleget tennie: eredményes munkavégzésre való alkalmasság, szakértelem és erkölcsi feddhetetlenség.
A nemzetközi tisztviselő jogállásának egyes elemei:
- A tisztviselői jogviszony létesítése: a nemzetközi tisztviselőt a főtitkár nevezi ki, vagy legalábbis a kinevezési okmányt az ő nevében adják ki. A nemzetközi szervezet főtitkárát és helyetteseit a szervezet közgyűlése határozott időre választja meg. A képesítés mellett nélkülözhetetlen feltétel a szervezet legalább 2 hivatalos nyelvének alapos ismerete.
A tisztviselő ideiglenes vagy állandó kinevezést kaphat.
Az ideiglenes kinevezés esetei:- Próbaidőre történő kinevezés: 3 hónaptól 1 évig, a besorolástól és a munkakörtől függően
- Határozott időre szóló kinevezés
- Bizonytalan időre szóló kinevezés: amikor bizonytalan az adott feladat teljesítésének időpontja, vagy a nemzetközi szervezet struktúrája még nem vált stabillá. Az ilyen módon létesített jogviszony adminisztratív határozattal bármikor megszűntethető.
- A tisztviselő besorolása és díjazása: szinte valamennyi nemzetközi szervezet három besorolási osztályba sorolja az állományát:
- Vezetői besorolási osztály (főtitkár, helyettesei)
- Szakképzett, általában felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők részére alakított ún. szakállomány besorolási osztály.
- Az úgynevezett adminisztratív és műszaki szolgálatot ellátó állomány besorolási osztálya.
Valamennyi osztály besorolásokra, ezen belül fokozatokra tagozódik. Az előmenetel szabályai sok hasonlóságot mutatnak a kinevezés szabályaival. A legmagasabb osztályba sorolt tisztviselő illetményét úgy állapítják meg, hogy a függetlensége alátámasztása mellett az vonzó legyen még a jobban fizetett nemzetközi közszolgálatokból jelentkező tisztviselők részére is. Az illetményeket általában dollárban állapítják meg, de a fogadó ország pénznemében fizetik ki.
A nemzetközi közszolgálatban alkalmazott illetménypótlék 3 csoportja:
- Családi pótlékok: házastársi, házastárs és eltartottak után járó pótlékok
- Expatriálási pótlékok: segítik a tisztviselőt életkörülményeinek kialakításában a fogadó országban.
Ezt a pótlékot általában az illetmény százalékában állapítják meg. Amennyiben a tisztviselő a gyermekeit a hazájában taníttatja, a különélésből kifolyólag ún. taníttatási pótlékra is jogosult. - A munkavégzéssel kapcsolatos pótlékok.