Teljes ktg számítás:
Direkt módon rendeli hozzá az általános költségeket a költséghely számíáson keresztül közvetve. Közvetlen és általános költségeket is elszámoljuk, HÁTRÁNYAI: az elszámolási kulcsok a fix ktg-ket proporcionalizálják, piaci dön-tésekhez nem ad megfelelő infót, nem ad valós képet a termék valós forgalmazási ktg-eiről
Rész ktg számítás:
Az eljárásnál egy időszaknak költségeiből csak egy meghatározott részt rendelnek hozzá a kölségviselőkhöz és a többi kölstéget csak az üzemi eredmény számításnál veszik figyelembe. összekapcsolja az árbevétel szá-mítást a ktg számítással, vizsgálja az árbevétel és a változó ktg-ek különbözetét, ezért Fedezetszámításnak is nevezzük. A költségek hozzárendelését okozati elven valósítja meg. Időszak összes költségét rögzítik fix, változós és változó általánosra bontva. Alkalmas az összes folyamat tervezésére és a hozamerők összehasonlítására.
Teljes költség kalkuláció:
A költségeket nem bontják fix és progporcionális részekre. Az eredmény a termékár és a termékre jutó önköltség hányad differenciája. Ezt a módszert a controlling nem alkalmazza, mivel szemléletével ellentétes.
Részköltség kalkuláció:
Lényege:
Hogy a termékekre csak a ténylegesen annak előállítására fordított költségeket tervezi. Nem használ fix és proporcionális költségeket. Eredmény számításnál először a termékenkénti bruttó eredményt tervezi. A kapott nettó eredmény pedig a termékcsoportok tervezett nettó eredményeinek és a központi igazgatás közvetett költségeinek differenciája. A controlling alapvetően ezt a módszert alkalmazza.