A hatékony vezetői számvitel a következő elemeket foglalja magában:

  • vezetésorientált költség- és teljesítményszámítás
  • gazdaságossági számítások
  • pénzügyi számítások

A VEZETőI SZÁMVITEL ÉS A CONTROLLING:

A controllingnak aktív szerepet kell játszania a vezetői számviteli rendszer kialakításában. Alapvető cél a vezetői igények maximális kielégítése, mind jövő-, mint pedig döntésorientáltság tekintetében.
Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?
  • Valósághű információk rendelkezésre állását,
  • Dinamikus információkat a döntések meghozatalához,
  • Korszerű költségstruktúra kialakítását.

A vezetői számvitel és a controlling:

Európában a két fogalmat azonosan értelmezik, a controlling helyett vezetői számvitelről beszélnek. A vezetői számvitelt alapvető eszközrendszernek tekintjük a vállalkozásszervező, koordsináló és döntés-előkészítési funkciókat felvállaló, a vezetéstudomány önálló agát képező controllingnak. Ezt kijelenthetjük akkor is, amikor az látjuk, hogy a vezetői számvitel a controlling-gondolkodásmód, -filozófia és –módszer egyes területeken megegyezik, lefedi egymást. Működő controllingrendszer nem alakítható ki vezetői számvitel nélkül.
Mindkettő a hagyományos számvitel által előállított információ bázison működik. A Vezetői számvitel a céljainak, annak irányultságában, az alapadatok továbbfeldolgozási rendszerében, az időhorizontban, valamint a szabályozottság formájában különbözik a Pénzügyi számviteltől. Vezetői számvitel: a vezetés igényeit tartja fontosnak, elsődlegesen a döntéselőkészítési munkáját támogatja, az adatfeldolgozásoknál a cél és jövőorientáltságot helyezi előtérbe, folyamatos adatszolgáltatáshoz naprakész adatok, nagy szabadságfokkal rendelkezik. Ezzel szemben a Pénzügyi számvitel: elsődlegesen a külső elszámoltatási igényeknek kíván megfelelni, tényadat centrikusság jellemzi, adott időszakról utólag gyűjti az adatokat és végez kimutatásokat, munkáját a törvények, a számviteli politika szigorúan leszabályozzák.