1992-től hazánkban a számviteli rendszerben elkülönítésre került a külső és a belső felhasználók információ igényének kielégítése.

  • Külső felhasználók: (pl. adóhatóság, befektetők, szállítók, vevők, hitelezők, állami szervek.) információ igényüket a hatályban lévő számviteli törvényekben szabályozott beszámolókból meríthetik.
  • Belső felhasználók: (pl. menedzsment, vállalkozáson belüli szervezetek) azonban sajátos igényeinek megfelelően alakíthatják ki információs rendszerüket.

A controlling is aktív szerepet játszik a vezetői számviteli rendszer kialakításában. Alapvető cél: a vezetői igények maximális  kielégítése mind jövő, mind pedig döntésorientáltság tekintetében.

  • A controlling módszer a döntés orientált belső teljesítmény és költség elszámolási, valamint a tervezési és gazdasági elemző funkcióit, a vezetői (vezetésorientált, belső ) számviteli eszközrendszerével tudja megoldani.
  • A controlling tehát feladatainak megvalósításához, újszerű szemlélethez és gondolkodásmódjához a jelenleg elterjedt és a törvény által előírt hagyományos pénzügyi számvitel mellett (helyett) más elszámolási rendszert, a vezetői számvitelt igényel, illetve alakít kis magának
  • A SZT előírásai szerint egy gazdálkodó szervezetnél (vállalkozásnál, intézménynél) csak egy teljeskörű (zárt) számviteli rendszer létezhet, amely célja és feladata, a szervezet gazdálkodásának az előírásoknak megfelelő megfigyelése és az adatok rendszeres feldolgozásával információk szolgáltatása a vezetés, a tulajdonosok és az illetékes hatóságok felé.
  • A vezetői számvitel tehát nem lehet a szervezeten belül az előírt számviteli renddel párhuzamosan működő önálló elszámolási rendszer, hanem annak információs bázisát felhasználva, arra épülve funkcionálhat csak a co módszer a döntés orientált belső teljesítmény és költség elszámolási, valamint a tervezési és gazdasági elemző funkcióit, a vezetői (vezetésorientált, belső) számviteli eszközrendszerével tudja megoldani.

A SZÁMVITEL ALAPJAI:

A számviteli információkkal elégítik ki:

  • a vállalatok döntési és megvalósítási folyamatainak (tervezés, irányítás, ellenőrzés) belső információigényét,
  • jogszabályi előírásokhoz (pl. éves beszámoló) igazodó vagy a vállalkozás bemutatásához szükséges külső információs szükségletet.