Motivációcsoportok a következők

• Fiziológiai (tőlünk függ: endogén): pihenés, gyógyulás, regeneráció, sport

• Pszichikai (rajtunk kívülálló: exogén): szórakozni vágyás, élményszerzés, kitörni a mindennapokból
• Társadalmi: társasági kapcsolatok, rokonok, barátok, munkahelyi kapcsolatok, klubturizmus
• Kulturális: művészeti, vallási érdeklődés, új országok, kultúrák megismerése, tanulás, élményturizmus

• Sztátusz -és presztizs: személyes kibontakozás, elismerés

• belföldi szolgáltatások árszintje
• valutaváltási árfolyamok
  

• az idegenforgalmi luxus igényeket kielégítő áruból létszükségleti áruvá alakult
• a turizmus alakulását azok az emelkedő jövedelmek befolyásolják a legjobban, amelyek még lehetővé teszik a magasabb igényeket kielégítő áruk megvételét 

• általánosan csökkent az ifo szükségleti cikké való alakulásával
• turista kompenzálhat áremelkedés esetén: szállás és közlekedési ráfordítások tekintetében
• gazdaságon kívüli, pl. pszichológiai körülmények (politikai, gazd.-i okból való elbizonytalanodás), pl. szept 11.
• függ a jövedelmek nagyságától és a mindenkori gazdasági helyzettől
• rendkívül árérzékeny a szállás, míg a többi összetevő (pl. kulturális látványosság) kevésbé

• a ’90-es években a turisták száma elérte a 20 millió főt és kb 40 millió látogatót fogadunk évente
• a bejövő turisták által elköltött pénzből a bevétel: 2,5 milliárd dollár, a GDP-ben a tur bevételek aránya 4,5 %
• kiutazások, célország: 15. hely (7,1 millió európai turista), Kelet-Európában Mo. az 1.
• ’99: 12. hely nemz.közi tur rangsorban, bevétel: 38. hely
• 2002: GDP: 10,4%
• 2002: 30, 7 millió vizitőr Mo.-ra , ker szállhely: 5,9 millió vendég, 18 millió vendégéjszaka

• kedvező földrajzi fekvés, központi: Kárpát-medence (védelem a természeti katasztrófák esetén, kivéve: folyók)
• sajátos vonzerők (kultúra, természeti értékek, borvidékek, rokoni kapcsolatok)
• jó adottságok a gyógy-és termálvizek, a vadászat, a horgászat és bizonyos versenysportok tekintetében
• gazdag flóra és fauna
• élő, 1000 éves múlttal rendelkező lovaskultúra
• tartós perspektíva a hivatásturizmusban
• aktív tudományos élet (n.k. konferenciák háttere)
• gazdag történelmi múlt, jeles évfordulók, történelmi értékkel bíró városok
• világörökség helyszínek
• kis távolságokon belül elérhető attrakciók
• vendégbarát kép
• hídszerep: kultúrák között, gazd
• építészeti emlékek
• jellegzetes gasztronómia, kiváló borok
• dinamikusan bővülő gazdaság
• állam szerepvállalása a turizmusban
  

1. üzleti utazás: hagyományos üzleti út, vásárok, konferenciák, incentive-ek, Budapesten
2. wellness: vidéki pihenés, nyári sportok, gyógyfürdők területén és vidéken
3. speciális érdeklődésűeknek: körutazás, városlátogatás, események, vadászat
4. vízparti: napsütés és vízpart, kempingezés, gyermek és ifjúsági, családi turizmus, Balatonon és folyók, tavak mentén
   

• napjainkban a keleti turisták száma, az összlátogatók száma csökken, a bevásárló és kirándulóturizmus növekszik
• július közepe – augusztus közepe csúcsidőszak, az ország tipikusan egyszezonú
• szálláshelyek kihasználtsága változó
• tipikus forgalmi kereszt az utasok számára: ÉNy – DNy – ÉK – DK –i kapuk
• fő küldőországok: Németo, Ausztria, Hollandia, Lengyelo
• Bp rendelkezik a vendégforgalom 70 %-val, egyéb kiemelt üdülőkörzetek: Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar
• A vendégkört tevékenység és belső motiváció alapján csoportosíthatjuk:
  

• Tevékenység alapján:

• pihenő
• élménykereső
• mozgást kereső
• kalandkereső
• tanulni vágyó üdülők
  

• Belső motiváció alapján:

• aktív élvhajhászok
• tendenciaérzékenyek
• családosok
• csak pihenők
  

• legkiemelkedőbb a gyógy-és termálturizmus, a konferenciaturizmus
• a külföldiek 28%-a üdülési, nyaralási, gyógyulási szándékkal;23%-a bevásárlás céljából; 16%-a rokonlátogatás; 12%-a hivatalos célból jön Mo.-ra.
  

1. infrastruktúra
2. elszállásolási lehetőség
3. étkezési ellátás
4. kereskedelmi hálózat
5. szórakozási, sportolási, kulturális lehetőségek
6. egyéb szolgáltatások
   

• Magyarország egyre több szállodával rendelkezik, több közülük nemzetközi szállodaláncokhoz tartozik, viszont ezek főleg a fővárosban találhatók.
• A vidéki szállodákat mindenképp fejleszteni kellene, h a külföldiek ne csak Bp.-et látogassák meg. Így vidéken is különböző jellegű, magas minőségű szállodákat kellene működtetni (gyógy, konferencia).
• Az egyéb ker szállhelyek (kemping, falusi vendéglátás) is fejlesztésre szorulnak, és szükséges lenne az emberek hozzáállását is megváltoztatni.
• A jelenlegi helyzetet elemezve megállapítható, h a szállodák nagy része 10-30 %-a, magántőke beáramlása a kisebb szállodák és panziók létrehozásánál jelentkezik.
• A nagyobb szállodákban szinte mindenhol bevezetésre kerültek a számítógépes helyfoglalási és adatfeldolgozási rendszerek.
• Előtérbe került a szállodai személyzet továbbképzése, tréningje és nyelvismeretük bővítése, amely elengedhetetlen a megfelelő szintű szolgáltatás nyújtásához.
• Mo.-on különböző nemzetközi szállodaláncok tagszállodái is megtalálhatók, amelyek magas bevételt hoznak állandó vendégkörükkel (Accor, Intercontinenal, Hyatt, Marriot).