37. §
(1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz.
(2) Ha az eljárás valamilyen tény vagy állapot igazolására irányul, az arról kiállított okirat határozat jellegű. Határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfél részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de erről külön alakszerű határozatot nem hoz (adóív, fizetési meghagyás, engedély stb.).
(3) Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben előterjesztett összes kérelmekről dönteni köteles.
(4) Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül meg kell hozni. Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztése [32. § (1) bekezdés] az elintézési határidőt megszakítja.
38. §
Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell:
- a) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;
- b) a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetőségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, továbbá az indokolást;
- c) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegző-lenyomatát.
39. §
Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait.
40. §
Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre napokban megállapított határidőt kell szabni. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani.
Fellebbezés
45. §
(1) Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet az, akinek jogát a határozat sérti. Másodfokon hozott határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.
(2) A fellebbezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
(3) Az érdemi döntést megelőző határozat csak az érdemi határozat ellen előterjesztett fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi.
46. §
A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtása életveszély vagy közbiztonság okából feltétlenül szükséges, továbbá ha a törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az eljáró államigazgatási szerv részére az ügyek meghatározott körében felhatalmazást ad arra, hogy fontos érdekből az azonnali végrehajthatóságot elrendelhesse. A határozat azonnali végrehajthatóságát a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni.
47. §
Nincs helye fellebbezésnek, ha
- a) azt törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja,
- b) az ügyben elsőfokon a Minisztertanács vagy annak tagja járt el.
VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
Általános rendelkezések
72. §
(1) Az államigazgatási eljárásban hozott első fokú határozat jogerős és végrehajtható, ha
- a) a határozat ellen határidőn belül fellebbezést nem terjesztettek elő;
- b) a fellebbezést jogszabály kizárja.
(2) Végrehajtható az a határozat is, amelyet a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítottak (46. §).
(3) Az ügyben másod fokon hozott határozat jogerős és végrehajtható.
(4) Az államigazgatási eljárásban hozott végrehajtható határozat rendelkezéseit a kötelezett teljesíteni, vagy azok végrehajtását tűrni köteles.
A végrehajtás elrendelése
73. §
(1) A határozat végrehajtását - eltérő rendelkezés hiányában - az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el.
(2) Az államigazgatási szerv, ha az eljárást hivatalból folytatta le, a végrehajtást is hivatalból, egyébként a jogosított kérelmére rendeli el.
(3) Az államigazgatási szervnek a végrehajtás elrendelése előtt meg kell kísérelnie, hogy a kötelezettet a határozat rendelkezéseinek teljesítésére vagy tűrésére rábírja.
A végrehajtás foganatosítása
74. §
(1) A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell foganatosítani.
(2) Az ingók kiadására, ingatlan birtokba adására vagy egyéb teljesítésre, illetőleg abbahagyásra vagy tűrésre vonatkozó végrehajtást az a járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi, községi államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek működési területén az ingó található, az ingatlan fekszik, illetőleg a kötelezett lakik. Ha a foganatosításra nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv illetékes, az illetékes szervet e célból meg kell keresni.
(3) A végrehajtást foganatosító szerv vezetője a végrehajtható határozat alapján kiküldöttei személyi védelmére - indokolt esetben - az illetékes rendőri szerv vezetőjétől rendőri karhatalom kirendelését kérheti.
75. §
Ha a határozat az ügyfelet ingók kiadására kötelezi, de az ingó nincs a kötelezett birtokában, a jogosított kérheti az ingó pénzbeli egyenértékének a megállapítását. A pénzbeli egyenérték megállapítására a végrehajtást foganatosító szerv jogosult. A megállapítás határozattal történik, amely ellen fellebbezésnek van helye. A pénzbeli egyenérték a pénzkövetelés behajtására vonatkozó szabályok szerint hajtható be.
76. §
Az államigazgatási szerv a teljesítést vagy szolgáltatást a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha az kötelezettségét nem, vagy nem kellő mértékben teljesíti. Az államigazgatási szerv ilyen esetben elrendelheti, hogy a kötelezett az előrelátható költségeket előlegezze. Az előlegezés, valamint a felmerült költségek összegszerű megállapítása tárgyában az államigazgatási szerv határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
77. §
A teljesítésre - ha az nem pénz fizetésére irányul -, továbbá a szolgáltatásra, tűrésre vagy abbahagyásra kötelezés végrehajtása oly módon is biztosítható, hogy a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv a kötelezettet ezer forintig - községi szerv kétszáz forintig - terjedő bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság kiszabása a határidő eredménytelen eltelte esetén ismételhető.
A végrehajtási kifogás
78. §
(1) A végrehajtást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Akinek a jogát a végrehajtási eljárás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt kifogást terjeszthet elő. A kifogás nem irányulhat a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezései ellen.
(3) A végrehajtási kifogás ügyében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv az ügy természetéhez képest azonnal, legkésőbb azonban nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A határozat végrehajtásának felfüggesztése
79. §
Az államigazgatási szerv vagy annak felettes szerve hivatalból vagy kérelemre egyízben elrendelheti a végrehajtható határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel.
Késedelem, mulasztás következményei
Tbj. 56. §
(1)276 Az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv. -ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a
- a) járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenõrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,
- b) járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,
- c) Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az e jogcímen fennálló tartozások, valamint a korengedményes nyugdíjtartozások kezelésére, behajtására, a behajthatatlan tartozások törlésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.
(2)277 Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhetõ a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelõ tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra.
(3)278 A késedelmi pótlékot a magánnyugdíjpénztár legkésõbb a behajtás, végrehajtás kezdeményezésekor [51. § (7) bekezdés] állapítja meg. A foglalkoztató (ideértve az egyéni vállalkozót is) a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenõrzési pótlékot és bírságot a magánnyugdíjpénztárhoz elkülönítetten vezetett számlára köteles befizetni.