1997. évi LXXXI. törvény:

Ki jogosult árvaellátásra?

• a vér szerinti gyermek,
• a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeke
• az örökbefogadott gyermek (az örökbefogadó szülő után), akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantság nyugdíjasként halt meg.
  

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Meddig jár az árvaellátás?

• legkorábban a szülő halálának napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése
• napjáig,
• oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében a tanulmányok tartamára,
• legfeljebb a 25. életév betöltéséig,
• a 16. illetve továbbtanuló esetében a 25. életév betöltése előtt megrokkant gyermeknek életkorra tekintet nélkül.
  

Kinek jár iskolai tanulmányok folytatása címen árvaellátás?

Ha a gyermek

• az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
• 25 évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.
A tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással

• a) középiskolai tanulmányok esetén évente,
• b) felsőfokú tanulmányok esetén félévente,

a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni.

Mennyi az árvaellátás mértéke?

Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A fenti nyugdíj hatvan százaléka jár annak a gyermeknek,

• a) akinek mindkét szülője elhunyt,
• b) akinek életben lévő szülője rokkant.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
A 2007-ben megállapított árvaellátás legkisebb összege: 22.780 Ft/hó.

Ki kaphat szülői nyugdíjat?

A szülő, a nagyszülő, és a nevelőszülő.

Milyen feltételek alapján állapítható meg a szülői nyugdíj?

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke (unokája) az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, és

• a szülő (nagyszülő) a gyermeke (unokája) elvesztésekor rokkant, vagy 65. életévét
• betöltötte, és
• a szülőt (nagyszülőt) a gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó

részben eltartotta.

Hogyan állapítják meg a szülői nyugdíj mértékét?

Az összeg meghatározásánál jelentősége van annak, hogy a hátramaradott szülőnek van-e saját jogú nyugdíja.

Az elhunytat megillető ellátás

• 30 %-a jár annak a szülőnek, aki a halál napján saját jogú nyugdíjban részesül,
• 60 %-a jár a saját jogú nyugdíjban nem részesülő szülőnek.

A szülői nyugdíjat több jogosult esetén meg kell osztani

Hol terjeszthető elő a hozzátartozói nyugellátás iránti igény?

A nyugellátás iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél (regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság), illetve - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - anyugdíjfolyósító szervnél kell érvényesíteni