A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

24. §

(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A foglalkoztatott az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

(2) A foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, katonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alkalmazása során a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti.

25. §

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

26. §

(1) A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személy a támogatás, a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A keresetpótló juttatásban vagy munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, illetve a segély összege után fizet nyugdíjjárulékot.

(3) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 31 százalékának megfelelő összegben fizeti meg a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. A fizetés rendjére, illetőleg az elszámolás módjára az igazgatási szervvel a Pénzügyminisztérium megállapodást köt.

(4) A gyermekgondozási segélyen lévők esetében a foglalkoztató [4. § a) pont, 5. alpont] által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. A megfizetés rendjére, az elszámolás módjára az igazgatási szervvel a Pénzügyminisztérium megállapodást köt.
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.
A foglalkoztató - a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg - a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet.
A magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapítása és levonása
A járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben szerző magánszemély a tagdíjat a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be, és a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak, kivéve, ha a megfizetést és bevallást a foglalkoztató átvállalta.
A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.  A tagdíjat forintban kell bevallani és megfizetni.
Az egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagdíja
Az egyéni vállalkozó a tagdíjat - hasonlóan a járulékokhoz - a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak, az eva adózó egyéni vállalkozó pedig az Eva törvényben meghatározottak szerint.