Magyar Nemzeti Bank

A MNB Magyarország pénzügyi rendszerének monetáris hatósága. 1924-ben alakult meg részvénytársaság formájában és a Magyar Köztársaság jegybankja (központi bankja) lett. Aa devizagazdálkodás központi szerve és tulajdonosa kizárólag az állam. Jogi személyiségének képviselője a pénzügyminiszter. Non-profit szervezet.

A MNB szervezeti felépítése

A jegybank jellemzése:

• Az egész gazdaság területén felhasználható
• Közvetlen kapcsolatban áll a bankrendszer többi tagjával
• Közvetett kapcsolatban áll a gazdaság szereplőivel
• Monopóliuma a bankjegy kibocsátás
• Devizamonopólium: minden nap 12h-kor hivatalos devizaárfolyamot hirdet

A jegybenk funkciói:

• Az állam bankja
• A bankok bankja
• A gazdaságpolitikával összhangban feladata a monetáris politika kialakítása
• Felel a pénzkibocsátásért és a pénzforgalom rendjének szabályozásáért
• Ellátja a központi deviza, és nemesfém-gazdálkodási feladatokat

Jegybanki feladatok:

Kiemelt feladatok:

• a pénz vásárlóerejének külső-belső védelme
  • belső vásárlóerő az infláció
  • külső vásárlóerő az árfolyam
• az ország fizetőképességének biztosítása
  • szabályozza a pénz keresletét és kínálatát
  • biztosítja a pénzügyi egyensúlyt
    • áru és vásárlóerő egyensúly (>)
    • költségvetési egyensúly (bevétel < kiadás)
    • nemzetközi fizetési mérleg egyensúly (nemzetközi bevétel < kiadás)

Kizárólagos feladatok:

• pénz kibocsátás (emisszió)
• pénz- és bankjegy bevonás (demittálás)
• technikai feladatok ellátása (tervezés, pénzőrzés, pénzmegsemmisítés, bankok ellátása pénzzel stb.)

Irányítási feladatok:

• a pénz és hitel keresletének, kínálatának szabályozása
• a forgalomba kerülő pénz mennyiségének szabályozása
• kereskedelmi bankok működésének irányítása
• monetáris politika kidolgozása

Eszközök az irányításhoz:

• közvetlen (kamatláb, hitelplafon és viszont-leszámitolási kamatláb meghatározása)
• közvetett (refinanszírozás, rediszkontálás, kamatpolitika, árfolyampolitika, tartalékpolitika, nyílt piaci műveletek, erkölcsi ráhatás)

Egyéb feladatok:

• kereskedelmi bankok számláinak vezetése (bankok bankja)
• Állami Költségvetés számláinak vezetése (állam bankja)
• fizetési és elszámolási rendszer kidolgozása
• a pénzügy-politikai alapelvek megfogalmazása
• a pénzforgalom szabályozásának kidolgozása
• devizahatósági feladatok ellátása
• állami szerződések megkötése

Monetáris politika
Refinanszírozás

Rediszkontálás

A bankok pénzzel való ellátása értékpapír fedezet mellett (értékpapír leszámítolása vagy viszont-leszámítolása)

Nyílt piaci műveletek

Értékpapírok eladása és vásárlása

Tartalékpolitika
Árfolyam politika
Kamatpolitika