Az előrehozott öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki

1. 1945.12.31 után született és legalább 38 év,
2. 1945. évben született - > 37 év,
3. 1944. > 36 év,
4. 1943. > 35 év,
5. 1943.01.01 előtt született - > 34 év szolgálati időt szerzett.
   

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki

• 1939.01.01 előtt született és legalább 37 év,
• 1938.12.31 után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. A hiányzó szolgálati idő arányában a nyugdíjat csökkenteni kell.
Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki

• 1-365 nappal rövidebb szolg. idővel rend., annyiszor 0,1%-kal
• 366-730 – 0,2%
• 731-1095 – 0,3%
• 1096-1460 – 0,4%
• 1461-1825 – 0,5%

kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári napja hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. A csökkentést a megállapított öregségi nyugdíj összegére kell végrehajtani. A 30 napot el nem érő töredékidőt számításon kívül kell hagyni.

Nyugdíjnövelés

Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5%-a.
Nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. A 30 napot el nem érő töredékidőt számításon kívül kell hagyni. A nyugdíj összegének meghatározásánál azt, aki 1981.01.01 előtt bármilyen, 1981.01.01 és 1990.12.31. között kizárólag fizikai munkakörben a nyugdíjjogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybevétele nélkül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább 1 évet tovább dolgozott, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő szolgálati idejének minden 30 napjára pótlékként nyugdíjának 0,3 – 0,3 százaléka illeti meg.
Fentiek alkalmazásánál az öregségi nyugdíjkorhatár nőknél az 55, férfiaknál a 60. életév betöltése.

A rögzített nyugdíj

Az öregségi nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, rögzítését a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött személy kérheti, aki eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett.
Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – választhatja a rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíjat a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak, tehát további figyelembe vehető szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet is szerez.
Ha az igénylő a rögzítet nyugdíj megállapítása után nem szerzett legalább 365 nap további szolgálati időt, és nyugdíjat igényel, kérését új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni, valamint a határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.