|
A vállalkozások gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők stb.
A vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése során elemzésünk három fő irányt érint:
- a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség - az adósságállomány,
- a rövid lejáratú fizető- és hitelképesség - a likviditás,
- a pénzáramok - a cash flow -
alakulásának vizsgálatát.
A cash flow-általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt.
Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető:
cash flow = cash in-flow - cash out-flow,
azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.
A cash flow-kimutatás hasznosítása
-
A vállalkozás vezetői részéről
A vállalkozás vezetése számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás.
A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fizetendő osztalék mértékének meghatározását is.
-
A hitelezők és befektetők részéről
A cash flow-kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás külső finanszírozási források bevonására vonatkozó esetleges igényét. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára.
A cash flow-kimutatás összeállítása során a tevékenységeket általában három fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy ezek a tevékenységcsoportok, illetve műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira.
A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategórizálás szerint a vállalkozás
- operatív működési (üzleti) tevékenysége,
- befektetési (beruházási) tevékenysége és
- pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége
befolyásolják a cash flow alakulását.
Röviden tekintsük át, hogy a felsorolt tevékenységtípusok mely elemei járulnak hozzá a bevételei és melyek a kiadási oldal növekedéséhez
-
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon megjelenik az összes olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből - termék, illetve áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból - származik, valamint azok a bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel részei (kapott kötbér, késedelmi kamat stb.).
Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglévő vagyonrészek után kapott osztalék, valamint a kamatbevételek összege is.
A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.
-
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek. Itt jelenik meg - mint egy pénzügyi befektetés hozama - a kapott osztalék, a részesedés is.
A kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások alkotják.
-
A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására
A tevékenységnek ez a része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (a saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában.
Az operatív cash flow meghatározására a hazai és nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki
-
Direkt módszer
A módszer alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat (és csak azokat), amelyek a pénzállományt csökkentik.
-
Indirekt módszer
Az előző módszernél elterjedtebb a hatályos számviteli szabályozás által is megkívánt, mondhatni általánosan alkalmazott módszer.
Lényege, hogy a kiindulási alapnak valamely számviteli eredmény-kategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.
A pénzforgalmat nem érintő, az eredmény meghatározásánál figyelembe vett, azonban pénzkiáramlással mégsem járó, legismertebb üzemi jellegű ráfordításokra példa:
- értékcsökkenési leírás
- elszámolt értékvesztések
- céltartalék képzés stb.
A leglényegesebb, pénzforgalmat nem érintő eredménynövelő tényezők: a visszaírt értékvesztés, az előző évi céltartalékok feloldása stb.
A vállalkozások pénzáramlásainak elemzése során, a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keressük a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei megy gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt.
Az elemzés során több - a cash flow-kimutatásból számítható - mutatószámot is alkalmazhatunk
Adósságfedezeti-, adósságszolgálati-, és kamatfedezeti mutatók
- Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek
- Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete
- Bruttó (operatív) cash flow / Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai
Az első két mutató a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségteljesítési képességének jellemzésére szolgál, amíg a harmadik arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó pénzeszköz elegendő forrást biztosít-e a kamatfizetésekre.
Befektetésfinanszírozási mutató
- Bruttó (operatív) cash flow / Befektetési pénzszükséglet
A mutató igen fontos jelzőszám arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes saját működési pénzforrásból finanszírozni, illetve milyen nagyságú külső forrásbevonás szükséges.
Jövedelmezőségi mutatók
- Bruttó (operatív) cash flow / Értékesítés nettó árbevétele
- Bruttó (operatív) cash flow / Saját tőke
Felépítése
- adózott eredmény
- + écs leírás
- B° CASH-FLOW
- - működéssel kapcsolatos felhasználások
- + működésből származó források
- N° (operatív) CASH-FLOW
- - befektetési terv cash-flowja
- - a finanszírozási terv cash-flowja
- + osztalékfizetés
- CASH-FLOW EGYENLEG
Működéssel kapcsolatos felhasználás
- vásárolt készletek változása
- saját termelésű készletek változása
- vevő követelések változása
- váltókövetelések változása
- egyéb követelések változása
- aktív időbeli elhatárolások változása
Működésből származó források
- céltartalék változás
- szállítóállomány változás
- váltótartozások változása
- tartós passzívák változása
- egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása
- passzív időbeli elhatárolások változása
Befektetési terv cash-flowja
- immateriális javak változása
- tárgyi eszközök változása
- beruházások változása
- a beruházási szállítók változása ( - )
- a befektetett pénzügyi eszközök változása
- értékpapír állomány változása
Finanszírozási tevékenység cash-flowja
- hosszú lejáratú hitelek változása
- egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása
- rövid lejáratú hitel változás
- saját tőke pénzmozgással járó változása
|
