Különböző okokból előfordulhat, hogy valaki – akár önhibáján kívül is – jogalap nélkül kap táppénzt, gyermekgondozási díjat, stb. A jogalap nélkül kifizetett ellátás összegét azonban az egészségbiztosító valamely jogcímen visszaköveteli.
Aki az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátást (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyed) baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. Az ellátás felvételét követő 30 napon túl azonban már csak attól a személytől lehet visszakövetelni az ellátás összegét, akinek az ellátás felvétele felróható, a felvett ellátás kifizetésétől számított öt éven belül (bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig). Az 1000 forintot meg nem haladó összegű visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást az egészségbiztosítónak nem kell lefolytatnia.
A felróhatóság okán visszafizetésre kötelezett személyt a visszafizetésre előírt összeg után a követelés érvényesítése idején érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség is terheli. A kamatot nem kell felszámítani, ha az összege az 1000 forintot nem éri el.
A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást és baleseti táppénzt ún. visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával érvényesíti az ellátást folyósító szerv.
A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni, azzal, hogy a levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.
A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.
Méltányos esetben a visszakövetelt összeget és a kirótt kamatot az eljáró megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője mérsékelheti vagy elengedheti.

JOGALAP NÉLKÜL FELVETT PÉNZBELI ELLÁTÁS MEGTÉRÍTÉSE

Abban az esetben, ha a jogalap nélkül felvett ellátást az előzőek szerint az azt igénybevett személytől nem lehet visszakövetelni, akkor a foglalkoztató vagy egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának következménye.
Az 5000 forintot meg nem haladó összegben megállapított megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást az egészségbiztosítónak nem kell lefolytatni.
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót (egyéb szervet) és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a foglalkoztató és a biztosított közrehatása arányában térítik meg, de ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősség egyenlő arányban állapítható meg. Ebben az esetben is érvényesül az a szabály, hogy ha a biztosítottat terhelő, 1000 forintot meg nem haladó összegű a visszafizetési kötelezettség, akkor a visszafizetésre irányuló eljárást az egészségbiztosítónak nem kell lefolytatnia.
Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért több foglalkoztatót vagy szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
A követelés a felvett ellátás kifizetésétől számított öt éven belül (bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig) érvényesíthető.

Kamatfizetés

A megtérítésre kötelezett személyt a megtérítésre előírt összeg után a követelés érvényesítése idején érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli, a pénzbeli ellátás folyósításának napjától (ha a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatót terheli az általa folyósított ellátás megtérítése, a kamatot az ellátás fedezetének a MEP által történt átutalását követő harmadik naptól kell felszámítani). A kamatot nem kell felszámítani, ha az összege az 1000 forintot nem éri el.
Méltányos esetben a kirótt kamatot az eljáró megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője mérsékelheti vagy elengedheti.

Igényérvényesítés formája

A megtérítési igényt ún. megtérítésére kötelező fizetési meghagyással érvényesíti a foglalkoztató (felelős egyéb szerv) székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár. Amennyiben a biztosított felelőssége is megállapítható, ezért visszafizetésre őt is kötelezik, akkor a foglalkoztató (felelős egyéb szerv) székhelye szerinti megyei egészségbiztosítási pénztár bocsátja ki visszafizetésre kötelező határozatot.
A fizetési meghagyásban részletesen szerepel a követelés jogalapja, az egyes ellátások tételes költségei, és az azok után felszámított kamat is. A fizetési meghagyás a közléssel jogerőssé válik, és ha a kötelezett a fizetési határidőig nem teljesíti a követelést, az APEH végrehajtást kezdeményezhet.
A fizetési meghagyás ellen nem lehet közigazgatási szervhez fellebbezni, hanem a kézbesítést követő 30 napon belül a munkaügyi bíróságtól a határozat felülvizsgálatát lehet kérni.
A bírósági felülvizsgálatra 2007. április 20-ától az a munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén az egészségbiztosító határozatát megtámadó fél (felperes) belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található.