17.d - Ismertesse a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnésének, módosításának és feléledésének általános szabályait.

Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra a jogosultság, ha

• a nyugdíjas már nem rokkant, vagy
• rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Ha a nyugdíjas az orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni.
Feléled a megszüntetett rokkantsági nyugdíjra jogosultság szolgálati idő tartamától függetlenül, ha a jogosultság feltételei a megszüntetés után öt éven belül ismét bekövetkeznek. A jogosultat ez esetben a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort még nem töltötte be – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. Ez esetben a korábban és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni.
Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell.
A rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportként annak a rokkantsági nyugdíjnak 5%-val kell emelni vagy csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.
A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételei
A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és összegét. A szociális törvény az önálló ellátásként nyújtott támogatások megállapítására kereteket állapít meg, ezektől az előírásoktól az önkormányzati rendeletek nem térhetnek el:

1. a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő (2008. január 1-jétől 56 920 Ft)  ,
2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30 %-át meghaladó költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő,
3. a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,
4. az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható legyen,
5. a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat
6.    
   az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy
   tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a szociális törvényben felsorolt költségeket figyelembe kell venni.  
   

A szociális törvényben felsorolt költségek:

1. lakbér vagy albérleti díj,
2. a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
3. a távhő-szolgáltatás díja,
4. a közös költség,
5. a csatornahasználati díj,
6. a szemétszállítás költsége,
7. a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségei.