Az Avtv. vonatkozó főbb szabályai:
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog, más szóval az információszabadság joga alkotmányos alapjogunk [Alkotmány 61. § (1) bekezdés]. Az Avtv. bárki számára lehetővé teszi nyilvánosnak minősülő közérdekű adat megismerését, és ehhez nem kell semmiféle jogot, érdeket, célt igazolni, és nem releváns az adatkérés mögöttes szándéka sem [Avtv. 20. § (1)]. Ennek eljárási szabályait az Avtv. 20. §-a rögzíti, és előírja a közérdekű adat megismerése iránti igény (nem kérelem) teljesítését. E rendelkezés - továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlata is - egyértelművé teszi, hogy az adatok megismerésének joga nem értelmezhető pusztán betekintési jogként szűkítően, hanem beleértendő a másolatkérés joga is. Tehát a környezeti adatokat tartalmazó dokumentumokról is bárki kérhet másolatot, tekintet nélkül arra, hogy jogszabályok előírják bizonyos adatkör kifejezett közzétételét vagy pl. közmeghallgatás tartását is. Az Avtv. azonban elismeri a közfeladatot ellátó szerv jogát is a másolatkészítés költségének megtérítésére. Költségtérítés kizárólag a másolatkészítéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült költség mértékéig kérhető [Avtv. 20. § (3) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy közérdekű adatot tartalmazó dokumentumról készített másolatért díj nem, csupán költségtérítésként maximum az önköltség, az anyagköltség kérhető, amint erre a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ának (16) bekezdése és az Avtv. indokolása is utal. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. hatálya nem terjed ki a közérdekű adatigénylés eljárására, ugyanis a közérdekű adatigénylés eljárása sem közigazgatási, sem bírósági eljárásnak nem tekinthető, hanem egy külön eljárásfajta - a közérdekű adatok megismerésének biztosítása pedig nem egy vállalt szolgáltatás, hanem a közfeladatot ellátó szerv törvényben előírt kötelezettsége, kötelezően ellátandó feladata egy alkotmányos jog érvényesíthetősége érdekében.
Nyilvántartás, adatszolgáltatás során is be kell tartani az adatvédelmi szabályokat
Az egészségbiztosítási, a nyugdíj-biztosítási és a magánnyugdíjrendszer működése érdekében létrehozott egységes nyilvántartás tartalmazza a befizetések beszedéséhez és az ellátások megállapításához szükséges adatokat. A cikkben ezek rendszerét tekintjük át.
 

Egységes társadalombiztosítási nyilvántartás

A törvényben meghatározott nyilvántartás tartalmazza a munkaadók és a biztosítottak által az 1997. évi LXXX. Törvényben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott adatokat, amelyekből megállapítható a biztosított javára megfizetett, illetőleg a tőle levont járulék alapja, összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat. Az adatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és azok igazgatási szervei, a PSZÁF, valamint a magánnyugdíjpénztárak kezelik, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvénynek megfelelően.