Az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között az OEP főigazgatója – méltányosságból – akkor is engedélyezheti a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítását, ha a kérelmező biztosított nem rendelkezik az ellátáshoz szükséges biztosítási idővel, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.
A hatályos jogszabály értelmében – indokolt esetben – a passzív jogú táppénz folyósításának időtartama 2003. július 1-ét követően legfeljebb 6 hónappal, 2004. április 1-jét követően legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az 1 évet. Nem engedélyezhető méltányosságból a táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerez jogosultságot, vagy egyéb ellátásban, például nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban részesül. Gyermekápolási táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek 1 éves koráig engedélyezhető.
Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.
A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető. A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a MEP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

Méltányossági jogkörében – indokolt esetben – az OEP főigazgatója a kérelmező biztosítottat segélyben részesítheti.
Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

• az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és
• a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben és
• a kérelme a jogszabályokban meghatározottak alapján nem bírálható el, vagy
• a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból nem engedélyezhető.

Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem. A táppénzre jogosultság, a táppénzfolyósítás időtartama

A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, azonban legfeljebb egy éven át jár. 2004. április 1-től a biztosítási jogviszony megszűnését követően a táppénzfolyósítás időtartama a 90 naptári napot nem haladhatja meg.
A táppénzre jogosultság időtartamát befolyásolhatja:

• a keresőképtelenség időtartama
• a folyamatos biztosítási idő
• a táppénzelőzmény

A foglalkoztató a fedezeti rendszer részeként köteles a táppénzkiadásokhoz hozzájárulni.
A foglalkoztatók a biztosítási jogviszonyban álló biztosítottak részére a betegségük miatti keresőképtelenség, vagy kórházi ápolásuk idejére megállapított és folyósított bruttó táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek a hozzájárulást megfizetni.
A fizetési kötleezettség nem vonatkozik a biztosítás megszűnését követően kifizetett és a méltányossági alapon megállapított táppénzre, baleseti táppénzre, a gyermekápolási táppénzre és a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság hiányában folyósított táppénzre, valamint a közegészségügyi, járványügyi, állateégszségügyi zárlat címén megállapított táppénzre.
A tb kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások terhére számolja el a táppénz-hozzájárulás összegét.
A tb kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a biztosított táppénzének megállapítására illetékes MEP, valamint a Vasutas Tb Igazgatóság határozattal állapítja meg.
Enyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.